2022. 08. 30. - 09:00
Súlyos aortaszűkületet azonosít a mesterséges intelligencia
Rutin echocardiogramokból felismeri a súlyos aortaszűkületet a mesterséges intelligencia – ez különösen fontos, hiszen ezek a betegek magas halálozási kockázatnak vannak kitéve.
Lehetővé vált azon páciensek könnyebb azonosítása, akik súlyos aortaszűkülettel élnek.
Egy új mesterséges intelligencia (MI) algoritmus rutin echokardiogramot használ a magas halálozási kockázatnak kitett aortaszűkületes betegek detektálására, akik számára a kezelés előnyös lehet.
A kutatók az Európai Kardiológiai Társaság (ESC Congress) 2022-es kongresszusán számoltak be az eredményről.
Az aortaszűkület a leggyakoribb elsődleges billentyűelváltozás Európában és Észak-Amerikában, amely műtétet vagy transzkatéteres beavatkozást igényel.
A népesség elöregedése miatt prevalenciája rohamosan növekszik. Az iránymutatások nyomatékosan javasolják a korai beavatkozást minden, súlyos aortaszűkülettel küzdő páciensnél - a rossz prognózis miatt.
A kezeletlen aortaszűkületben szenvedők nagyjából fele meghal a tünetek megjelenését követő első 2 évben. Olvasd el: Rejtett szívbetegségeket azonosít a mesterséges intelligencia
Súlyos aortaszűkületet azonosít a mesterséges intelligencia
Az echokardiográfiát a súlyosság értékelésére használják a szakemberek - a csúcssebesség, az átlagos nyomásgradiens és az aortabillentyű területe alapján.
Egyre több a bizonyíték azonban arra, hogy a megnövekedett mortalitási kockázat túlmutat a jelenlegi diagnosztikai definíciókon és több betegnél fontolóra kell venni az aortabillentyű cseréjét.
Az AI-Enhanced AS rendszer azt vizsgálta, vajon a – klinikai gyakorlatban rutinszerűen alkalmazott - echokardiográfiás paraméterekből kifejlesztett mesterséges intelligencia algoritmus képes-e azonosítani a mérsékelttől súlyosig terjedő, illetve a súlyos aortaszűkület fenotípusait, amelyek az ötéves halálozás növekedésével járnak.
Az alkalmazott szabadalmaztatott MI-Döntéstámogató Algoritmust (AI-DSA) az Ausztrál Nemzeti Echo Adatbázis (NEDA) adatai alapján képezték ki. Több mint 1 millió echokardiogramot tartalmaz több mint 630 ezer betegtől, a halálozási információkat is beleértve. Olvasd el: Szívroham esélyéről árulkodhat a retina rejtett mintázata
Az algoritmust arra is megtanították, hogy az összes irányelvben meghatározott súlyos aortaszűkület észlelését garantálja. A tréning során a NEDA adatok 70 százalékát használták, melyeket véletlenszerűen választottak ki.
Az adatok fennmaradó 30 százalékának alkalmazásával a kutatók összehasonlították a közepestől súlyosig terjedő és súlyos aortaszűkület fenotípusú betegek ötéves halálozási arányát a súlyos aortaszűkület jelentős kockázatával nem rendelkező páciensek ötéves halálozási arányával.
A 179.054 egyénből az AI-DSA 2606-nál (1,4 százalék) közepestől súlyosig terjedő, 4622-nél (2,5 százalék) pedig súlyos fenotípust azonosított. A súlyos fenotípusúak közül 3566-an (77,2 százalék) feleltek meg a súlyos aortaszűkület irányadó kritériumainak.
Az ötéves halálozási arány 56,2 százaék volt a közepestől súlyosig terjedő fenotípusúanál és 67,9 százalék a súlyos fenotípusú betegeknél.
A fenotípussal nem rendelkezők - vagyis a referenciacsoport - 5 éves halálozási aránya 22,9 százalékot mutatott.
Az AI-DSA által felismert súlyos aortaszűkület fenotípuson belül a jelenlegi irányelveknek megfelelők (77 százalék) ötéves mortalitása 69,1 százalékos volt. A mesterséges intelligencia algoritmus azonosította, súlyos fenotípusú, de a jelenlegi irányelveknek nem megfelelő populáció halálozási aránya pedig 64,4 százalék.
„A szabadalmaztatott mesterséges intelligencia algoritmus felveszi azokat a pácienseket, akiknél nagy a kockázata annak - és a jelenlegi irányelvek szerint minden betegnél az -, hogy 5 éven belül meghalnak, ami a hagyományos definíciók alapján elmaradhat. Az eredmények azt sugallják, az MI-algoritmust fel lehetne használni a klinikai gyakorlatban, hogy figyelmeztessék az orvosokat azokra a betegekre, akiknek további vizsgálatokon kell részt venniük, annak megállapítására, alkalmasak-e az aortabillentyű cseréjére” – mondta Geoffrey Strange, az ausztrál Notre Dame Egyetem professzora.
Hozzátette: tekintettel az aorta szűkületének növekvő jelenlétére és a mortalitásra gyakorolt hatására, ideje, hogy felülvizsgálják az éber várakozás gyakorlatát és fontolóra vegyék a proaktívabb kísérleteket a veszélyeztetettek azonosítására.
Kutatások kellenek annak megállapítására is, hogy az aortabillentyű cseréje javítja-e a túlélést és az életminőséget, azoknál a pácienseknél, akiket az MI algoritmus magas halálozási kockázatúnak talált, de a jelenlegi iránymutatás definícióknak nem felelnek meg.
L.A.
