2021. 05. 13. - 09:20

Törölhetőek lesznek a rossz emlékek? – Mesterséges intelligencia tehet róla

Törölhetőek lesznek a rossz emlékek? – Mesterséges intelligencia tehet róla

Eredetileg a poszttraumás stressz zavar gyógyítására alkották meg a „memóriaszerkesztő” technikát a tudósok – a dekódolt neurofeedback vagy DecNef képes törölni a kellemetlen emlékeket.

Megdöbbentő újdonsággal álltak elő a kutatók: az áttörő jelentőségű neurotechnológiával lényegében törölni lehetne az embert boldogtalanná tevő, rossz emlékeket.
 
A „memória-szerkesztésnek” is nevezhető technika neve neurofeedback vagy DecNef, s először a poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő páciensek kezelésére hozták létre.
 
A technika MRI szkennerhez hasonló elektromágnest használ az agy különböző változásainak, például a vér oxigénszintjének mérésére. A szkenner által begyűjtött adatok valós időben továbbítódnak egy mesterségesen intelligens „képzelet tanuló szerkezethez”, amely feltérképezi, hogy az agy mely területei aktívak, ha bizonyos emlékeket stimulálnak. Olvasd el: Megjósolja gondolatainkat a mesterséges intelligencia
 
Mesterséges intelligencia - Az új neurotechnológiai lépés törölhetné a fájdalmas emlékeket
Mesterséges intelligencia - Az új neurotechnológiai lépés törölhetné a fájdalmas emlékeket
 
Egyes kritikák szerint ugyanakkor potenciálisan arra is használható, hogy hamis emlékeket ültessenek az emberi agyba.
 
A radikális új technika, mely megcélozná és törölhetné a fájdalmas emlékeket, komoly etikai problémákat is felvet – hívta fel a figyelmet egy vezető neurológus, mondván: azzal fenyeget, hogy mesterségesen megváltoztatja az ember személyiségét.
 
„A mesterséges intelligencia-komponens létfontosságú az emberi agyban zajló események megértéséhez. A gépi tanulást arra használják, hogy a megcélzott mentális értelmezés neurális reprezentációját megtanulja”- mondta el Aurelio Cortese idegtudós, az ATR Computational Neuroscience Labs vezető kutatója.
 
Hozzátette: ezt követően a gépi tanulási dekódert a neurofeedback eljárásban használják az aktiválási minták detektálására, illetve a valószínűség kiszámítására, hogy a célmintának megfeleljen.
 
A DecNef második fázisában az agy azon részeit kísérik figyelemmel, ahol aktívak ezek a fájdalmas emlékek. A pácienst pedig képezni kell, hogyan kontrollálja a stimuláció hatásait.
 
Az emlékeket nem törlik, ahogyan a nem kívánt dokumentumokat eltüntetjük a számítógépről – a DecNef arra tanítja a beteget, hogy kontrollálja és elnyomja az agy természetes reakcióját.
 
A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói 2018-ban jelentették be, hogy megtették az első lépéseket az agyba történő holografikus vetítés használatához, hogy az egyes neutronok - vagy potenciálisan teljes, neuronok ezreit tartalmazó területek – átkapcsolását megoldhassák. Olvasd el: Intelligencia mesterségesen - Agy-gép interfészt alkot egy implantátum
 
Ez a technika lehetővé teszi számukra, hogy „kivágjanak és beillesszenek” aktivitásokat az agy egyik részéről a másikra, megtréfálva az agyat, hogy azt gondolja: valamit érzett, látott vagy érzékelt, pedig az sosem történt meg.
 
„A holografikus technika nem csupán egy képzeletbeli memória beültetésén alapul - olyan technológia kifejlesztésének egyik első lépése is lehet, amely virtuális agyi implantátumot hozhat létre további vagy továbbfejlesztett érzékekkel” – magyarázta Alan Mardinly, a Berkeley Egyetem laboratóriumának posztdoktor munkatársa.
 
Philipp Kellmeyer, a Freiburgi Egyetem Neuroethics & A.I. etikai laboratóriumának neurológusa ugyanakkor komoly aggodalmakat fogalmazott meg a DecNeffel jövőbeni használatával kapcsolatban.
 
Úgy gondolja, az emlékek célzott szerkesztése vagy elfojtása képes beavatkozni egy személy identitásába. Ezt a technológiát ugyanis fel lehet használni akár hamis emlékek beültetésére és agymosásra is – tette hozzá a szakember.
 
 
László Adrienn

 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.