Asztmához vezethet a gyerekkori megfázás?
Azoknál a gyermekeknél, akik kicsi korukban gyakran küzdöttek légúti fertőzésekkel, nagyobb eséllyel alakul ki később asztma vagy csökkennek a tüdőfunkciók.
Nagyobb valószínűséggel szenvednek később asztmától vagy csökkent tüdőfunkcióktól azok a gyermekek, akik kicsiként sűrűn voltak megfázva? Kutatók szerint a gyakori gyermekkori légúti fertőzés – mint a megfázás vagy a orr-melléküreggyulladás (sinusitis) – ilyen mértékben befolyásolja egészségüket.
Európa-szerte közel 155 ezer gyermeket vizsgáltak a tanulmány keretében, akiket születésüktől követtek nyomon, négyévenként, 15 esztendeig.
Azoknál, akiknek volt felső légúti fertőzése 5 éves koráig – megfázás, mandulagyulladás, gégegyulladás, orr-melléküreggyulladás -, 1,5-ször nagyobb eséllyel alakult ki asztma később.
A gyermekkori légúti fertőzések később nagy eséllyel asztmához, csökkent tüdőfunkciókhoz vezethetnek
A gyermekek, akik alsó légúti fertőzésekben szenvedtek, például bronchitisben, bronchiolitis-ben (az apró hörgők gyulladása) vagy tüdőgyulladásban vagy általános mellkasi fertőzésük volt, kétszer vagy háromszor nagyobb valószínűséggel lettek asztmásak. A csökkenti tüdőfunkciók is jóval jellemzőbben voltak náluk, mint ilyen fertőzéseken át nem esett társaiknál.
„A tanulmány rámutat arra, hogy a korai életszakaszban jelentkező légúti fertőzések hosszútávon befolyásolhatják a légzőszervi megbetegedések kialakulását” – magyarázta dr. Evelien van Meel, a tanulmány vezetője, a holland Erasmus MC Egyetemi Orvosi Központ munkatársa.
Hozzátette: különösen az alsó légúti fertőzéseknek van hatása a későbbi asztma és csökkent tüdőfunkciók kialakulására.
A tanulmányt az olaszországi Milánóban mutatták be egy orvoskonferencián.
Van Meel szerint korai azt állítani, hogy ok-okozati összefüggés van a kettő között, tehát a gyermekkori légúti fertőzések okozzák a későbbi asztmát, illetve csökkent tüdőfunkciókat, vagy hogy a sípoló légzés és alacsony tüdőfunkciók hajlamosítják a gyerekeket a fertőzésekre.
A tanulmányok, amelyek azt szorgalmazzák, előzzük meg vagy kezeljük a légúti fertőzéseket korai életszakaszban, például oltással, szintén segíthet rávilágítani a teljes igazságra – mondta el dr. Evelien van Meel.
A kutatók egyébként arra is kíváncsiak, miként hatnak egyes gyógyszerek, vagy a másodkézből dohányzás, mennyiben hozhatók összefüggésbe a légúti fertőzésekkel, melyek aztán asztmára és csökkent tüdőfunkciókra hajlamosítanak.
Kapcsolódó cikk:
A magányos embert jobban megviseli a nátha?
A keserű válást a gyerekek immunrendszere is bánja
Jobban sújtja a depresszió a lányokat
B.A.
