2021. 10. 04. - 10:30

Megduplázza a depresszió esélyét az inzulinrezisztencia

Megduplázza a depresszió esélyét az inzulinrezisztencia

Megkétszerezi a depresszió kialakulásának kockázatát az inzulinrezisztencia, még cukorbetegség nélkül is – állapította meg egy új tanulmány.

Az inzulinrezisztencia kétszeresére növelheti a súlyos depresszió kialakulásának rizikóját, akkor is, ha még nem alakult ki valakinél a teljes cukorbetegség – mutattak rá kutatók.
 
A szakemberek szerint a kezdetben egészséges emberek, akiknél később prediabétesz jelentkezett (vagyis a cukorbetegség „előszobája”) 2,6-szor nagyobb eséllyel estek komoly depresszióba a 9 éves nyomonkövetés során.
 
„Az inzulinrezisztenseknél két-háromszorosára nőtt a depresszió kialakulásának aránya” – hívta fel a figyelmet Kathleen Watson, a Stanford Egyetem posztdoktor kutatója.
 
Korábbi tanulmányok már összefüggést mutattak az inzulinrezisztencia és a depresszió között, ám ez az egyik első, amely rávilágított, hogy akiknél az inzulinrezisztencia kialakult, nagyobb valószínűséggel váltak később depresszióssá - mondta Watson. Olvasd el: Jojó-diéta - Inzulinrezisztenciát kockáztatunk vele
 
Kiderült: az inzulinrezisztencia megduplázza a depresszió esélyét
Kiderült: az inzulinrezisztencia megduplázza a depresszió esélyét
 
A prediabétesz igen gyakori állapot. Csak Amerikában több mint 88 millió embert érint, vagyis 3 felnőttből 1-nél jelentkezik.
 
Az American Journal of Psychiatry-ban közölt tanulmány során a kutatók több mint 600 résztvevő adatait elemezték, egy hosszú távú, holland depresszió- és szorongásvizsgálat keretében. Az alanyok átlagosan 41 évesek voltak és korábban sosem fordult elő náluk depresszió vagy szorongás, amikor a vizsgálathoz csatlakoztak.
 
A rendszeres fizikai vizsgálatok lehetővé tették a kutatók számára, hogy nyomon kövessék az inzulinrezisztencia három jellemző mérőszámát: az éhomi vércukorszintet, a derékbőséget, valamint a trigliceridek és a „jó”, azaz HDL-koleszterin arányát. A résztvevőkről rendszeres pszichológiai értékeléseket is készítettek. Olvasd el: Top 4 szabály, ha cukormentesen is élveznénk az életet
 
Az emberi szervezet az inzulinra, a hasnyálmirigy által termelt hormonra támaszkodik, hogy a vércukrot energiává alakítsa. Amennyiben a vércukorszint továbbra is magas, a sejtek kevésbé tudják használni az inzulint a cukor energiává történő átalakítására. Ez az inzulinrezisztencia állapota.
 
Végül a test eléri a fordulópontot, amikor az inzulinrezisztencia olyan jelentőssé válik, hogy a szervezet elveszíti képességét a vércukorszint csökkentésére gyógyszerek nélkül. Jellemzően ekkor diagnosztizálják a 2-es típusú cukorbetegséget.
 
Ahogy a vizsgálat résztvevői idővel egyre inzulinrezisztensebbek lettek, a depresszió kockázata is komolyan megnőtt. A kutatók több dolgot is megállapítottak ennek kapcsán.
 
-A triglicerid-HDL arány minden egységnyi növekedése 89 százalékos depressziós aránnyal függött össze.
 
-A hasi zsír minden 2 hüvelykes (cm) emelkedése 11 százakékkal magasabb depressziós arányhoz vezetett.
 
-Az éhomi vércukorszint minden 18 milligramm/deciliteres növekedése 37 százalékkal magasabb depressziós arányhoz kapcsolódott.
 
Dr. Timothy Sullivan, a New York -i Staten Island Egyetemi Kórház pszichiátriai és viselkedéstudományi tanszékének elnöke elmondta: ezt az összefüggést figyelni sokkal meghatározóbb lehet, mint időnként felmérést végezni az inzulinrezisztensek körében és megfigyelni, hányan depressziósak.
 
Watson és Sullivan szerint van néhány módja annak, hogy az inzulinrezisztencia elősegítse a depressziót.
 
Az inzulinrezisztencia gyulladást okoz, a gyulladás során felszabaduló biokémiai anyagok pedig némileg befolyásolhatják az agy kémiáját.
 
A legtöbben egyetértenek abban, hogy egyre több bizonyíték van arra: a gyulladásnak szerepe lehet a depresszió kialakulásában. Ezt a témát máig sokan tanulmányozzák - mondta Sullivan.
 
Az is lehetséges azonban, hogy az inzulin maga is szerepet játszik az agy egészségében, a hormonokkal szembeni rezisztencia pedig elronthatja a hangulatot - tette hozzá Watson.
 
Az agyban lévő, inzulinra reagáló receptorok például kölcsönhatásba lépnek a kortizollal, avagy a „harcolj vagy menekülj” stresszhormonnal.
 
Egy másik lehetőség magyarázatként, hogy az inzulinrezisztencia és a depresszió számos közös életmódbeli kockázati tényezővel rendelkezik. Ilyen a túlsúly, a mozgáshiány és az egészségtelen étkezés, illetve szokások.
 
A tanulmányi eredmények felvetik annak lehetőségét, hogy egyeseknél kifejezetten az anyagcseréjük miatt alakul ki depresszió.
 
A prediabétesz állapotában levő emberek mindenesetre el tudják hárítani a cukorbetegséget és a depressziót, azzal, ha csökkenteni kezdik cukorszintjüket – hívta fel a figyelmet Watson és Sullivan. A helyes étkezés, a testmozgás és az alkohol, valamint a cukor-bevitel mérsékelése segít fenntartani az egészséges vércukorszintet.
 
A kutatók mindenesetre úgy vélik, ha már tudható, ki az inzulinrezisztens és ezért nagyobb nála a depresszió esélye, lépéseket lehet tenni arra, hogy a probléma kialakulását visszafordítsák.
 
 
L.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.