Egy extra, nagy fogyás története!

2012.10.10.

Hajnal 4-től 6-ig csak forgolódtam, nem bírtam aludni, aztán végre újra elaludtam, reggel felkeltem, takarítgattam, találkoztam egy barátnőmmel, tőle kaptam nyugi cseppeket. Attól úgy lenyugodtam, hogy mikor hazaértem, ebédeltem, el is aludtam. Ez volt az utolsó „nagyadagos" ebédem, utána már csak inni szabad éjfélig. Holnap reggel indulunk Veszprémbe, délután lesz a műtét. Most nem izgulok. Előtte majd biztos fogok.
Nagyon sokan hívnak, írnak, támogatnak, várnak vissza, nagyon jól esik! Ma este megkaptam a vérhigítót, anyukám adta be, furcsa érzés volt, még soha nem kaptam szurit a hasamba, de nem fájt, csak utána olyan volt mintha valaki csipkedne. De ez hamar elmúlt. Nem tudom milyen éjszakám lesz, álmos nem vagyok
Hamarosan jelentkezem...

2012.10.11.

Reggel már nem nagyon bírtunk aludni, így szépen lassan elindultunk Veszprémbe. Mikor megérkeztünk várni kellett kicsit, beadtuk a papírokat, aztán vártunk és megkaptam az ágyamat, egy nagyon kedves 38 éves hölgy lett a szobatársam, őt sérvvel műtötték. Majd elmentünk az anyagiakat is lerendezni. Utána olyan 13:00 körül jött a nővérke és előkészített a műtétre. Branül, katéter, antibiotikum, infúzió. Majd meglátogatott az altatóorvos, adott egy Xanax-ot, nyugodt lettem tőle. A betegszállító fiatal srác jött értem olyan 14:45 körül. Ekkor elbúcsúztam a szüleimtől, anya sírt is picit. Lementünk lifttel egy emeletet, én az ágyamban feküdtem, és egy kicsit ijesztő volt a műtős rész, nagyon tiszta, nagyon steril, nagyon zöld. Aztán jött egy srác, betolt a műtőbe a saját ágyammal a műtőasztal mellé, leengedte a műtőasztalt, át kellett csusszannom a műtőasztalra, ahová tettek egy zselétakarót, meg egy steril lepedőt, ez a zselé melegít állítólag. Nagyon fáztam, annyira, hogy remegtem, hideg is volt, meg biztos az idegeskedéstől is. Amíg nem érkeztek meg az orvosok betakargattak az előkészítők, nagyon aranyosak voltak.

Jött végül az altatóorvos és Mohos doktor is. A lábaimat és a kezeimet is lekötözték, mert a műtétnek van egy olyan szakasza, amikor a műtőasztallal együtt felállítanak és úgy is csinálnak valamit, gondolom, elrendezik bent a dolgokat. Csináltunk egy próbát, ez nagyon tetszett, amikor ki voltam kötve és felállítottak az asztallal együtt. Egyszer csak éreztem, hogy kaptam valamit. Végigsuhant a testemen a kellemes, bizsergető érzés, mondtam az altatóorvosnak, hogy ez nagyon jó cucc, erre mondta, hogy mindjárt jön egy még jobb, és ahogy azt megkaptam már nem is emlékszem semmire. Nem tudom mi volt, amikor felkeltettek, mert arra sem emlékszem. Az a kép van meg legelőszőr, amikor már az intenzíven fekszem, anyáék ott vannak velem, fázom, kényelmetlen a párna, minden bajom volt. Aztán anyáék elmesélték, hogy 4 órás volt a műtét és volt egy kis komplikáció, kiderült, hogy vérzékeny vagyok, nem akartak elállni a vérzéseim, de elsütötték az ereket, megoldották profi módon. Aztán anyáékat elküldtem, aludtam tovább. Hajnal egy körül keltem fel.