2025. 06. 20. - 08:00
Európa generatív MI álma veszélyben? Kína már évekkel előrébb jár.
Egy új jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át gazdaságainkat, társadalmainkat és politikai döntéseinket, de egy “picit” le vagyunk maradva.
A generatív mesterséges intelligencia immár nemcsak technológiai újdonság, hanem globális versenytényező. A legfrissebb európai uniós kutatás döbbenetes képet fest: míg az Egyesült Államok és Kína diktálja az ütemet, Európa csupán árnyékként lohol mögöttük. Kína uralja a terepet 60%-os részesedéssel, míg az USA 12%-kal követi, az EU pedig mindössze 7%-kal vesz részt a globális generatív mesterséges intelligencia ökoszisztémában. Miközben a kontinens kutatási eredményekben még jól teljesít, szabadalmak és befektetések tekintetében vészesen lemarad.
A számok világosan mutatják, hogy Európa innovációs lendülete megtorpant. Noha 2023-ban több mint 3000 kutatási publikáció született generatív mesterséges intelligencia témában, a szabadalmi bejegyzések csupán a világ összesített volumenének 2%-át teszik ki. Ennél is aggasztóbb, hogy az európai startupok nem jutnak elég tőkéhez, miközben amerikai társaik dollár milliárdokkal tömik meg a zsebeiket. A mesterséges intelligencia új aranykora megérkezett, csak épp nem nálunk?
A gazdasági szektorok közül kiemelkedik az egészségügy, ahol a generatív mesterséges intelligencia forradalmi változást hozhat. Képes segíteni a személyre szabott orvoslásban, korai diagnózisban és az orvosi adatok rendszerezésében. Európában az ebben a szektorban végzett mesterséges intelligencia tevékenység máris a teljes európai MI-ökoszisztéma közel 10%-át teszi ki. Az oktatásban a technológia tanárok millióinak munkáját forradalmasíthatja, míg az iparban új modellek (például az „agentikus mesterséges intelligencia”) képesek teljes gyártási folyamatokat önállóan menedzselni.
A mesterséges intelligencia átrendezi Európát
A munkaerőpiacra gyakorolt hatások már most érzékelhetők. Míg korábbi technológiai újítások főleg az alacsony képzettségű munkákat érintették, a generatív mesterséges intelligencia a magasan képzettek világába tört be. Tanárok, orvosok, mérnökök, mind érzik a változást. Egy uniós kutatás szerint például a tanárok 90%-kal nagyobb mértékben vannak kitéve a mesterséges intelligencia-hatásoknak, mint más szakmák. Az új világban felértékelődnek a kritikus gondolkodási, érzelmi intelligenciát igénylő és digitális kompetenciák.
A társadalmi hatások sem elhanyagolhatók. A mesterséges intelligencia képes személyre szabott tanulási élményeket biztosítani gyermekeknek, különösen segítve azokat, akik fogyatékossággal élnek vagy nyelvi akadályokkal küzdenek. Ugyanakkor a jelentés figyelmeztet: a technológia torzításokat is örökölhet, például nemi alapon elfogult döntések születhetnek pénzügyi vagy HR rendszerekben. Egy kísérlet például 4%-os hátrányt mutatott ki női jelentkezők esetén a mesterséges intelligencia-alapú kockázatelemzések során.
Az EU válasza nem lehet passzív. A megoldás többirányú: átlátható, elszámoltatható és méltányos mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztése mellett elengedhetetlen a változatos adatkészletek alkalmazása, rendszeres auditálás, valamint a fejlesztők diverzitásának növelése. A legnagyobb szükség mégis a jövő generáció képzésére van, az olyan oktatási programokra, amelyek ellenállóvá teszik őket az álhírekkel és manipulációval szemben. Az áprilisi „AI Continent Action Plan” új korszakot ígér Európa számára.
CS.SZ.
