2022. 07. 16. - 08:00

Alzheimer és demencia - Találkozás nélkül is azonosíthatja a mesterséges intelligencia?

Alzheimer és demencia - Találkozás nélkül is azonosíthatja a mesterséges intelligencia?

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása sok időbe telik és pénzt emészt fel. A Bostoni Egyetem kutatói most kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia-eszközt a folyamat automatizálására.

Nem kevés időbe telik és pénzt igényel az Alzheimer-kór diagnosztizálása. Hosszadalmas, személyes neuropszichológiai vizsgálatok szükségesek hozzá, a klinikusoknak részletesen át kell tekinteniük minden választ, felül kell vizsgálniuk és elemezniük kell azokat.
 
A Bostoni Egyetem kutatói most kifejlesztettek egy új eszközt, amely automatizálhatja a folyamatot – s végül lehetővé teszi, hogy az az interneten is elérhető legyen.
 
Gépi tanulással működtetett számítási modelljük képes észlelni a kognitív károsodást a neuropszichológiai tesztek hangfelvételei alapján – ehhez személyes találkozóra sincs szükség.
 
A kutatók eredményeiket az Alzheimer's & Dementia folyóiratban tették közzé.
 
„A megközelítés egy lépéssel közelebb visz a korai beavatkozáshoz” – mondta Ioannis Paschalidis, a lap társszerzője, a Bostoni Egyetem Mérnöki Főiskolájának kiváló mérnök professzora. Olvasd el: Egyszerű írásteszt az Alzheimer-t is megjósolhatja? 
 
Mesterséges intelligencia képes észlelni a kognitív károsodást a neuropszichológiai tesztek hangfelvételei alapján
Mesterséges intelligencia képes észlelni a kognitív károsodást a neuropszichológiai tesztek hangfelvételei alapján
 
Megjegyezte, az Alzheimer-kór gyorsabb és korábbi felismerése nagyobb klinikai vizsgálatokhoz vezethet, amelyek a betegség korai szakaszában lévő egyénekre összpontosítanak, s potenciálisan olyan beavatkozásokat tesznek lehetővé, amelyek lelassítják a kognitív hanyatlást.
 
Ez egy olyan online eszköz alapját képezheti, amely mindenkit elérhet és növelheti azon emberek számát, akiknek betegségét korán azonosítják” – tette hozzá Paschalidis.
 
A kutatócsoport több mint 1000 személy neuropszichológiai interjúinak hangfelvételei alapján képezte ki modelljét a Framingham Szív Tanulmány keretében – ez egy hosszú távú, BU által vezetett projekt, amely a szív- és érrendszeri betegségeket és más élettani állapotokat vizsgálja. Olvasd el: Akár telefonon át is azonosíthatná az Alzheimer-kórt a mesterséges intelligencia
 
A szakemberek az automatizált online beszédfelismerő eszközök (mint amilyen például az ismert „Hé, Google!”) és a természetes nyelvi feldolgozás nevű gépi tanulási technika segítségével - amely a számítógépeknek segít a szöveg megértésében -, átírták az interjúkat, majd számokká kódolták azokat.
 
A demográfiai adatok, szövegkódolások, valamint neurológusok és neuropszichológusok valódi diagnózisai alapján kiképezték a végső modellt a kognitív károsodás valószínűségének és súlyosságának felmérésére.
 
A modell nemcsak az egészséges egyének és a demenciában szenvedők között volt képes pontos különbséget tenni, hanem az enyhe kognitív károsodással küzdők és a demenciások közötti különbségeket is kimutatta.
 
Kiderült, a felvételek minősége és az emberek beszédmódja – függetlenül attól, hogy beszédük folyamatos volt-e vagy állandóan akadozott – kevésbé fontos, mint a mondandójuk tartalma.
 
„Meglepett bennünket, hogy kevésbé számít kritikusnak a beszédfolyam vagy más hangfunkciók; az interjúkat jól és automatikusan le lehet írni, támaszkodhatunk a mesterséges intelligencia segítségével végzett szövegelemzésre a kognitív károsodás felmérése érdekében" – magyarázta Paschalidis, aki egyébként az egyetem Rafik B. Hariri Számítástechnikai és Számítástechnikai Tudományok és Műszaki Intézetének új vezetője is.
 
Noha a kutatócsoportnak még meg kell erősítenie eredményeit más adatforrásokkal szemben, az eredmények azt sugallják, hogy eszközük segíthet a klinikusoknak a kognitív károsodások diagnosztizálásában, hangfelvételek segítségével, beleértve a virtuális vagy távegészségügyi találkozókon felvetteket is.
 
A modell abba is betekintést nyújt, hogy a neuropszichológiai vizsga mely részei lehetnek másoknál fontosabbak, ha meg kell határozni, van-e kognitív károsodása valakinek.
 
A kutatók modellje az elvégzett klinikai tesztek alapján különböző részekre osztja a vizsgajegyzeteket.
 
Felfedezték például, hogy a Boston Teszt – amely során a klinikusok arra kérik az egyéneket, hogy egyetlen szóval jelöljenek meg egy képet – a leginformatívabb a demencia pontos diagnózisához. „Ezzel a klinikusok oly módon oszthatják fel erőforrásaikat, hogy több szűrést végezzenek, még a tünetek megjelenése előtt” - mondta Paschalidis.
 
A demencia korai diagnosztizálása nemcsak a betegek és gondozóik számára fontos abban, hogy hatékony kezelési és támogatási tervet dolgozhassanak ki – nagy jelentőséggel bír az Alzheimer-kór progressziójának lassítására és megelőzésére irányuló terápiákon dolgozó kutatók számára is.
 
„Modelljeink segíthetnek a klinikusoknak felmérni a betegek kognitív hanyatlásának esélyét hangsúlyozta a szakember. – Ezt követően az erőforrásokat a lehető legjobban hozzájuk igazíthatják és további vizsgálatokat végezhetnek azokon, akiknél nagyobb a demencia valószínűsége.”
 
A kutatócsoport jelenleg önkénteseket keres egy online felmérés kitöltésére és egy névtelen kognitív tesztre – az eredményeket személyre szabott kognitív értékelések készítéséhez használják fel, ami segíti a csapatot a mesterséges intelligencia-modell finomításában.
 
 
L.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.