2022. 05. 31. - 08:55
Az antibiotikum-rezisztencia ellen küzd a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia ötleteit használták fel a tudósok az antibiotikum-rezisztencia mintáinak azonosítására szerte a világon.
Azonosítja az antibiotikum-rezisztencia globális dinamikáját egy úttörő tanulmány, melyben a kutatók a mesterséges intelligenciát hívták segítségül.
A tudósok csoportja matematikai modellezéssel nyerte ki az antibiotikum-rezisztencia mintázatait a világ minden tájáról gyűjtött 6,5 millió adatpontból. A kutatást Robert Beardmore professzor vezette, az Exeteri Egyetem Élő Rendszerek Intézetének munkatársa.
A szakemberek számos egészségügyi vállalattól és egészségügyi ügynökségtől származó adatkészletet vizsgáltak meg, hogy azonosítsák az antibiotikum-rezisztencia változásának mintázatait. A Pfizer tette közzé az orvosilag legteljesebb adathalmazt – amely két évtizede gyűjti az adatokat.
A csoport az ATLAS adatkészlet segítségével képes volt összehasonlítani a már nyilvánosan elérhető információkat, hogy rávilágítson az eltérésekre és előrejelezze a rezisztencia, vagyis az ellenállás jövőbeni növekedését.
Az ATLAS jelentősen eltérő képet ad, beleértve a korábban nem látott rezisztenciát is – hívták fel a figyelmet. Kiemelték: Afrikában nem állnak rendelkezésre adatok. Olvasd el: Vérteszttel azonosítja az agytumor jeleit a mesterséges intelligencia
Az antibiotikum-rezisztencia ellen küzd a mesterséges intelligencia
Az új technikák mindenesetre jelentős lendületet adnak majd annak megértésében és ismeretében, miként és hol növekszik az ellenállás.
„A mesterséges intelligencia olyan trükkök tárháza, amelyek segíthetnek megoldani az antibiotikum-rezisztencia problémáját, a nemzeti egészségügyi ügynökségeknek azonban sokkal több adatot kell közzétenniük ahhoz, hogy ez megtörténjen – magyarázta Beardmore professzor. - Úgy tűnik, az ellenállás növekszik, de még ha mérsékelődne is a sikeres egészségügyi politika változásai vagy az új orvosi technológiák miatt, az adatok hiánya megnehezíti a csökkenéseket.”
Az antibiotikum-rezisztencia napjainkban az egyik legjelentősebb globális egészségügyi fenyegetés.
Bárkit érinthet életkortól függetlenül, bármely országban.
Noha előfordul a természetben, az antibiotikumok túlzott és helytelen használata az embereknél a folyamat jelentős felgyorsulását okozza. Ennek eredményeként egyre több betegség kezelhető nehezebben, így például a szepszis, a tüdőgyulladás és a tuberkulózis. Olvasd el: A mesterséges intelligencia gyorsan észleli a szepszist
A rezisztencia elleni küzdelem kulcstényezője azon mintákban rejlik, amelyek megmutatják: milyen betegségek esetén és hol fordulhatnak elő járványok. Ezek az új technikák kulcsfontosságú eszközt jelentenek ehhez, új módszereket találva az antibiotikum-rezisztencia mintázatainak kinyerésére sok millió adatpontból.
„Az ATLAS adatkészlettel kapcsolatos munkánk megmutatja, hogy a páciensek rezisztenciája dinamikus folyamat, amely sok mintát tartalmaz, s minél több adatunk van, annál jobban megértjük ezeket a mintákat. Megértjük, mikor vonzzák őket a cselekedeteink, mikor vezet el lefelé irányuló ellenálláshoz vagy a dolgok romlásához” – mondta el Pablo Catalan madridi adattudós.
„Amikor egyik páciensemtől baktériummintát vesznek, ez esélyt ad arra, hogy növeljük az olyan antibiotikum-rezisztencia mintázataira vonatkozó adatok mennyiségét, amelyeket még nem alkalmazunk” – tette hozzá Jon Iredell, a kutatókkal együttműködő klinikus.
A tanulmány a Nature Communications szaklapban jelent meg.
L.A.
