2022. 05. 31. - 08:55

Az antibiotikum-rezisztencia ellen küzd a mesterséges intelligencia

Az antibiotikum-rezisztencia ellen küzd a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia ötleteit használták fel a tudósok az antibiotikum-rezisztencia mintáinak azonosítására szerte a világon.

Azonosítja az antibiotikum-rezisztencia globális dinamikáját egy úttörő tanulmány, melyben a kutatók a mesterséges intelligenciát hívták segítségül.
 
A tudósok csoportja matematikai modellezéssel nyerte ki az antibiotikum-rezisztencia mintázatait a világ minden tájáról gyűjtött 6,5 millió adatpontból. A kutatást Robert Beardmore professzor vezette, az Exeteri Egyetem Élő Rendszerek Intézetének munkatársa.
 
A szakemberek számos egészségügyi vállalattól és egészségügyi ügynökségtől származó adatkészletet vizsgáltak meg, hogy azonosítsák az antibiotikum-rezisztencia változásának mintázatait. A Pfizer tette közzé az orvosilag legteljesebb adathalmazt – amely két évtizede gyűjti az adatokat.
 
A csoport az ATLAS adatkészlet segítségével képes volt összehasonlítani a már nyilvánosan elérhető információkat, hogy rávilágítson az eltérésekre és előrejelezze a rezisztencia, vagyis az ellenállás jövőbeni növekedését.
 
Az ATLAS jelentősen eltérő képet ad, beleértve a korábban nem látott rezisztenciát is – hívták fel a figyelmet. Kiemelték: Afrikában nem állnak rendelkezésre adatok. Olvasd el: Vérteszttel azonosítja az agytumor jeleit a mesterséges intelligencia
 
Az antibiotikum-rezisztencia ellen küzd a mesterséges intelligencia
Az antibiotikum-rezisztencia ellen küzd a mesterséges intelligencia
 
Az új technikák mindenesetre jelentős lendületet adnak majd annak megértésében és ismeretében, miként és hol növekszik az ellenállás.
 
A mesterséges intelligencia olyan trükkök tárháza, amelyek segíthetnek megoldani az antibiotikum-rezisztencia problémáját, a nemzeti egészségügyi ügynökségeknek azonban sokkal több adatot kell közzétenniük ahhoz, hogy ez megtörténjen – magyarázta Beardmore professzor. - Úgy tűnik, az ellenállás növekszik, de még ha mérsékelődne is a sikeres egészségügyi politika változásai vagy az új orvosi technológiák miatt, az adatok hiánya megnehezíti a csökkenéseket.”
 
Az antibiotikum-rezisztencia napjainkban az egyik legjelentősebb globális egészségügyi fenyegetés.
 
Bárkit érinthet életkortól függetlenül, bármely országban. 
 
Noha előfordul a természetben, az antibiotikumok túlzott és helytelen használata az embereknél a folyamat jelentős felgyorsulását okozza. Ennek eredményeként egyre több betegség kezelhető nehezebben, így például a szepszis, a tüdőgyulladás és a tuberkulózis. Olvasd el: A mesterséges intelligencia gyorsan észleli a szepszist
 
A rezisztencia elleni küzdelem kulcstényezője azon mintákban rejlik, amelyek megmutatják: milyen betegségek esetén és hol fordulhatnak elő járványok. Ezek az új technikák kulcsfontosságú eszközt jelentenek ehhez, új módszereket találva az antibiotikum-rezisztencia mintázatainak kinyerésére sok millió adatpontból.
 
„Az ATLAS adatkészlettel kapcsolatos munkánk megmutatja, hogy a páciensek rezisztenciája dinamikus folyamat, amely sok mintát tartalmaz, s minél több adatunk van, annál jobban megértjük ezeket a mintákat. Megértjük, mikor vonzzák őket a cselekedeteink, mikor vezet el lefelé irányuló ellenálláshoz vagy a dolgok romlásához” – mondta el Pablo Catalan madridi adattudós.
 
„Amikor egyik páciensemtől baktériummintát vesznek, ez esélyt ad arra, hogy növeljük az olyan antibiotikum-rezisztencia mintázataira vonatkozó adatok mennyiségét, amelyeket még nem alkalmazunk” – tette hozzá Jon Iredell, a kutatókkal együttműködő klinikus.
 
A tanulmány a Nature Communications szaklapban jelent meg.
 
 
L.A.

 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.