2019. 08. 10. - 09:00
Jobb navigációhoz segíti a robot autókat a patkány agy?
Mesterséges intelligencia - Ha a közeljövőben az önjáró autók megjelennek az utcákon, a robotok pedig végeznek ember számára kockázatos feladatokat, azt nem kis részben a patkányoknak is köszönhetjük. De miért is?
Patkányok segíthetnek a jövőben az önjáró autók és a robotok hatékonyságának növelésében.
A Bostoni Egyetem idegtudósai tanulmányt tettek közzé a Nature Communications szaklapban, melyben Jake Hinman, William Chapman és Michael Hasselmo pszichológiai és agytudományi professzorok igazolták: a patkányok agyában olyan, speciális agysejtek vannak, melyek valóságos térképpel látják el ezeket az állatokat a környezetükről.
A szakemberek úgy vélik, az emberi agy szintén rendelkezik ilyen neuronokkal, bár további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megbizonyosodjanak erről.
Komoly tájékozódási térkép van a patkányok agyában - lemásolná a mesterséges intelligencia
A tanulmány, melyet részben az amerikai védelmi minisztérium finanszírozott a mesterséges intelligencia fejlesztése érdekében, értékes betekintést nyújt az agy navigációs rendszerének működésébe. Ezzel a tudással okosabb önálló autókat hozhatnak létre a tudósok, amelyek sokkal ésszerűbben kerülik ki a tárgyat és az élőlényeket, köztük természetesen az embert.
A kutatók évtizedek óta gondolják, hogy a hippocampus nevű agyi terület tartalmaz térképet a környezetről, s úgy működik, mintha az agy fájl-tárolója lenne a térképekről, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Google Maps feldobja a helyeket egy helyszínre való rákereséskor.
Néhány kutató elmélete szerint azonban ahhoz, hogy ezeket a térképeket hatékonyan felhasználhassuk a környezetünkben történő navigációhoz, az agynak először át kell alakítania őket a Google Maps „utcakép” verziójába - más szavakkal ki kell találnunk, melyek a térkép határai és tereptárgyai önmagunkhoz viszonyítva.
A Bostoni Egyetem kutatócsoportja először nyújtott biológiai bizonyítékot arra, hogy a belső utcakép funkció az agyban létezik, legalábbis a patkányoknál biztosan. Konkrétan az agy mély területén, mely segíti a viselkedés ellenőrzését, avagy a striatumot.
A szakemberek elektródák segítségével figyelték meg, mi történik a patkányok agyában. Stratégiailag megtervezett helyiségbe vitték őket, ahol vadászni kezdtek apró falatokra. Agyukban észlelhető volt a jelentős mértékű aktivitás az étel keresése során, a striatumban található speciális agysejtek - úgynevezett egocentrikus határsejtek – nagyon aktívvá váltak.
Az agysejtek különböző módon működtek, hogy keresztülvezessék a patkányt a környezeten. Hinman szerint ez a striatum a patkányoknál az „utcakép”, mely segít nekik a tájékozódásban.
A Bostoni Egyetem kutatását tehát nem véletlenül finanszírozták – abban bíznak, hogy egy napon ezek az eredmények lehetnek a hihetetlen technológiai áttörés alapjai.
László Adrienn
