Egészség hírek

A gyermekkori „cikizés” felnőttkorban betegséget okoz?

A gyermekkori „cikizés” felnőttkorban betegséget okoz?

Növelheti a súlyosabb megbetegedések esélyét, ha valakit piszkáltak, bántottak gyerekkorában – a diabétesz és a szívbetegség valószínűsége is nagyobb a kutatók szerint.

A gyermekkori cikizés hosszútávú következményekkel járhat. Egy új tanulmány rávilágított arra, hogy ha valaki gyerekként rendszeresen ki van téve zaklatásnak, piszkálódásnak, felnőtt korában nagyobb az esélye a szívbetegségre és a diabétesz kialakulására.

A Mayo Klinika kutatói szerint élethosszig tartó, súlyos problémákat eredményezhet, hiszen az illetőt krónikus stressz éri nap mint nap.

„A zaklatás, megfélemlítés krónikus stressznek számít – mondta el Susannah J. Tye, a Mayo Klinika kutatója sajtóközleményében. – Ezért aztán jelentős egészségügyi kockázatot von magával, ha idejekorán nem azonosítják és törődnek a dologgal. Arra biztatjuk a gyermekek egészségével foglalkozó dolgozókat, értékeljék a zaklatás mentális és fizikai hatásait.”

A megfélemlítés a pszichiátriai betegségek kialakulásához is kapcsolódik.

 A gyerekkori zaklatás, megfélemlítés hosszútávú nyomokat hagy

A gyerekkori zaklatás, megfélemlítés hosszútávú nyomokat hagy

„Lehetséges, hogy egykor ártalmatlan gyermekkori élménynek gondolták, ám ha a zaklatásnak, piszkálódásnak jelentős pszichológiai hatása van, főleg ha a kitettség krónikus mértékű volt – mondta el J.Tye. – Fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek a dolgok összefüggnek, s potenciálisan hosszútávú egészségügyi problémát jelenthetnek.”

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fizikai és mentális stressz bármely formája komoly nyomást gyakorol a szervezetre, s növekszik az ún. allosztatikus terhelés.

Az allosztatikus nyomás azt jelenti, hogy halmozódik a biológiai válaszok hatása, az ismétlődő stressz miatt, ilyen a „küzdj vagy menekülj” válasz is.

Mindez megváltoztathatja a gyulladáscsökkentő-, hormonális- és anyagcsere reakciókat. A változások pedig hozzájárulnak az olyan betegségek kialakulásához, mint a depresszió, a cukor- és a szívbetegség.

„Ha egy személy rövid ideig tartó stressznek van kitéve, a test gyakran és hatékonyan meg tud küzdeni a kihívással és aztán visszatér a kiindulási helyzetbe – magyarázta a szakember. – Ám krónikus stressz esetén ez a felépülési folyamat nem kap elegendő lehetőséget. Túl naggyá válik az allosztatikus terhelés, s ebben a stádiumában negatívan kezdi befolyásolni a közérzetet és egészséget érintő élettani folyamatokat.”

Depresszió, diabétesz és szívbetegség lehet a gyerekkori megfélemlítés eredménye

Depresszió, diabétesz és szívbetegség lehet a gyerekkori megfélemlítés eredménye

A krónikus stressz gyermekkorban hatással lehet arra, hogy az illetőnél kifejlődjenek a pszichológiai készségek, melyekkel később is meg tud küzdeni a stresszel.

A szakemberek szerint ezért igen fontos kérdezni a gyermeket arról, éri-e valamilyen bántódás, például az iskolában. Ezzel ugyanis meg tudjuk előzni a traumatikus élményeket, s csökkenthető a későbbi pszichiátriai problémák, valamint a korai elhalálozás esélye.

A tanulmányt a Harvard Review of Psychiatry közölte.

Kapcsolódó cikk:

A stressz kihat az időskori makula-degenerációra 

A szegényt még a krónikus fájdalom is húzza?

B.A.

< >