2021. 04. 29. - 08:30

Genetikai változások felelnek a koronavírus hosszútávú hatásaiért?

Genetikai változások felelnek a koronavírus hosszútávú hatásaiért?

Sajnos, mostanra egyértelművé vált: igen sok, koronavíruson átesett páciens tapasztal gyengeséget és egyéb tüneteket a gyógyulása után. A kutatók genetikai változásokra gyanakszanak.

Van, akit nagyon súlyosan érintenek, mást kevésbé viselnek meg a koronavírus tünetei – az azonban mostanra egyértelmű, hogy a betegség hosszútávú következményekkel jár. Tanulmányok szerint a fertőzésen átesett és felépült páciensek 69 százaléka tapasztal hosszú távú mellékhatásokat – a kutatók arra igyekeztek rájönni, hogy miért.
 
Egy, 2021 januárjában a kínai Wuhanban végzett tanulmány elsősorban kimerültséget, izomgyengeséget, csökkent tüdőfunkciókat és veseproblémákat azonosított a betegség hosszútávú hatásaként. A felgyógyult betegek azonban az újrafertőződés kockázatának is ki vannak téve. Olvasd el: Életeket menthet a verejtékérzékelő citokin-vihar előrejelző 
 
Maga a SARS-CoV-2 vírus, mely a Covid-19-et okozza, apró tüskefehérjékkel borított. Egy új tanulmány, melyet a Texasi Technológiai Egyetem Egészségtudományi Központja készített, azt állítja: ez a tüskefehérje hosszútávú gén-expressziós változásokat idézhet elő.
 
A kutatók genetikai változásokra gyanakszanak a koronavírus hosszútávú hatásaival kapcsolatban
A kutatók genetikai változásokra gyanakszanak a koronavírus hosszútávú hatásaival kapcsolatban
 
A kutatók szerint ez megmagyarázhatja, hogy a volt koronavírusosok miért éreznek légszomjat, szédülést olykor, még a fertőzés elmúlását követően is. Olvasd el: Pszichiátriai rendellenességekt mutatnak ki 3-ból 1 koronavírusosnál
 
A koronavírus betegség során a tüskefehérjék sejtjeink receptoraihoz kötődnek, elindítva egy folyamatot, melynek során a vírus beengedi genetikai anyagát az egészséges sejt belsejébe.
 
A szakemberek úgy vélik, a Covid-19 tüskefehérje önmagában elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa az alap gén-expressziót a légúti sejtekben. Ez arra utal, hogy a betegeknél észlelt tünetek oka eredetileg a tüskefehérje kölcsönhatásba lépése a sejtekkel.
 
A tanulmányhoz a kutatók az ún. levegő-folyadék interfész technikának nevezett, korábban kifejlesztett tenyésztési megközelítést optimalizálták – ennek során a sejteket levegőnek tették ki, majd időt hagytak számukra, hogy légúti sejtekké érjenek.
 
A csoport megállapította: a megtisztított tüskefehérje alacsony és magas koncentrációjának kitett, tenyésztett humán légúti sejtek egyaránt különbségeket mutattak a gén-expressziót illetően. Ezek akkor is megmaradtak, amikor a sejtek helyreálltak az expozíció után. Olvasd el: Immunválasz okozza a koronavírusból eredő agykárosodást
 
A legfőbb gének közé tartoztak a gyulladásos válaszhoz kapcsolódó gének.
 
A kutatók úgy vélik, tanulmányuk segít felderíteni a betegekben genetikai szinten bekövetkező változásokat, amely betekintést enged abba is, mely kezelések lehetnek a legjobbak egyes páciensek számára. Mindez megfelelőbb eljárások alkalmazásához is vezet, hogy a felépült betegeket minél jobban segítsék.
 
 
László Adrienn

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.