2025. 10. 16. - 07:52
A generatív MI még nem tud mindent és ez jó hír az emberiségnek
A legújabb kutatások szerint a generatív mesterséges intelligencia csupán az emberi tudás kis szeletéhez fér hozzá, de ez a korlát lehet az emberiség legnagyobb előnye.
A generatív mesterséges intelligencia az elmúlt években felforgatta a világot: képeket fest, könyveket ír, kódot programoz, sőt, filozófiai vitákban is részt vesz. Mégis, a felszín alatt egy döbbenetes tény húzódik meg. A kutatók szerint a generatív mesterséges intelligencia valójában csak az emberi tudás parányi töredékéhez fér hozzá, a nyilvánosan elérhető internet kevesebb mint 1%-ához.
Az Aeon magazinban megjelent tanulmány szerint az adat, amiből ezek a rendszerek tanulnak, szűk, torz és kulturálisan behatárolt. A tudás nagy része, kézzel írt naplók, az elfeledett könyvek, a helyi szokások és tapasztalatok, egyelőre láthatatlan a digitális világ számára.
Mégis, ez a korlát nem a generatív mesterséges intelligencia gyengesége, hanem az emberi tudás védelme. Deepak Varuvel Dennison szerint a gépi modellek az emberi tapasztalat „digitális árnyékát” dolgozzák fel, de ez a korlátozott hozzáférés lehetőséget ad arra, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos, etikus és kontrollált maradjon. Hiszen amíg az emberiség tudásának teljes mélysége nem digitalizált, addig a gép sem veheti át az uralmat. Paradox módon épp a hiányos adatok miatt őrzi meg az emberiség a saját kreatív fölényét.
Az emberi tudás titkos rétegei, amit a generatív mesterséges intelligencia sem lát
A generatív mesterséges intelligencia ugyanakkor napról napra fejlődik: új adat forrásokat von be, könyvtárakat digitalizál és multimodális tanulási rendszerekkel próbálja pótolni a hiányzó tudást. De a kérdés nem az, hogy mikor lesz minden tudás gépi formában elérhető, hanem az, hogy kell-e ennek így lennie egyáltalán. Az emberi kultúra sokszínűsége éppen abból fakad, hogy nem minden tudás mérhető, kereshető vagy adatbázisba zárható.
Egyre több szakértő szerint a generatív mesterséges intelligencia korlátai nem akadályok, hanem etikai védőfalak. Ha a generatív modellek mindent tudnának, nemcsak hatékonyabbak, de veszélyesebbek is lennének: képesek lennének manipulálni kulturális mintákat, nyelvi kontextusokat és torzíthatnák a kollektív emlékezetet. Az emberiségnek ezért most kell eldöntenie, milyen arányban engedi át a tudást a gépeknek és mit tart meg a humán tapasztalat számára.
A generatív mesterséges intelligencia tehát nem a tudás vége, hanem az új korszak kezdete. Az, hogy mit tud, és mit nem, valójában mi, emberek döntjük el. Az emberi szellem határait most a generatív mesterséges intelligencia tükrözi vissza és ez a tükör talán mindennél pontosabb képet ad rólunk.
CS.SZ.
