2025. 07. 09. - 07:00
Japán lemaradt a GMI-fejlesztésekben, de jön a visszavágó
A 2025-ös statisztikák szerint Japán ugyan le van maradva az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, de az új generatív mesterséges intelligencia modelljei új reményt adnak az ország digitális jövőjének.
A 2025-ös japán statisztika dermesztő számokat közölt: a lakosság mindössze 26,7 százaléka használta a generatív mesterséges intelligencia eszközöket az elmúlt év során. Bár ez háromszorosa a 2023-as értéknek, még mindig jelentősen elmarad az Egyesült Államok 68,8%-os és Kína 81,2%-os arányától. Mindez komoly kérdéseket vet fel arról, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiai nemzete vajon miért késlekedik a generatív mesterséges intelligencia tömeges bevezetésével.
A válasz nem csak a technológiában keresendő, hanem a kultúrában és az oktatásban is. A jelentés szerint sok japán állampolgár egyszerűen nem tudja, hogyan használhatná a generatív mesterséges intelligenciát vagy úgy érzi, nincs rá szüksége a mindennapi életében. Ugyanakkor a 20-as éveikben járó japánok körében már 44,7%-os az elterjedtség, ami ez arra utal, hogy egy új, nyitottabb generáció áll készen a digitális áttörésre.
A japán fiatalok menthetik meg a mesterséges intelligencia jövőjét
A statisztika kiemeli, hogy a generatív mesterséges intelligencia nem luxus, hanem a jövő digitális társadalmának alappillére. Az ország most egy fordulóponthoz érkezett, ahol eldőlhet, Japán aktív szereplője lesz-e az új technológiai korszaknak, vagy csak követőként kullog a globális versenyben. A kormány ennek jegyében már támogatja a kis modellek fejlesztését, amelyek alacsonyabb számítási igénnyel is képesek hatékony eredményeket produkálni. Ez lehet a kulcs Japán mesterséges intelligencia reneszánszához.
A nagy amerikai és kínai technológiai óriások már évek óta versengenek a legjobb nagy nyelvi modellekért, miközben Japán inkább a céltudatos, iparági felhasználásra alkalmas, kompakt modellekre koncentrál. Ez nem visszalépés, hanem lehetőség: a kisebb, optimalizált modellek akár előnybe is kerülhetnek, különösen ott, ahol adatvédelem, költséghatékonyság vagy lokális alkalmazhatóság a szempont.
A japán stratégia tehát világos: nem kell mindenáron utolérni a nagyokat, ha egy másik úton is lehet győzni. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása már elindult az oktatásban, egészségügyben és ipari szektorban is. Ahhoz viszont, hogy ez valódi áttöréssé váljon, társadalmi szintű oktatásra, kormányzati támogatásra és a digitális kompetenciák szélesítésére van szükség. Ez lehet a 2030-as évtized kulcs feladata Japánban és több fejlett állam számára is.
