2025. 11. 02. - 10:00
Visszatérne az EU az MI-térképre, de ehhez a kkv-k is kellenek
Az Európai Unió nem vár tovább. A Politico által kiszivárgott stratégia szerint radikális lépéseket tesznek, hogy az európai cégek végre ne csak beszéljenek a mesterséges intelligenciáról, hanem valóban használják is azt.
Az európai kontinens lemaradása a mesterséges intelligenciában sajons döbbenetes. Míg az Egyesült Államokban a kisvállalkozások 60 százaléka már mesterséges intelligencia-alapú eszközöket alkalmaz, addig Európában ez az arány alig haladja meg a 14 százalékot. Az Európai Bizottság most céltudatos gazdasági megújulást hirdet, egy olyan programot, amely mesterséges intelligenciát visz a gyárakba, kórházakba, mezőgazdaságba és a kreatív iparba is.
Lucilla Sioli, az Európai Bizottság mesterséges intelligencia irodájának vezetője a Politico eseményén őszintén elismerte, hogy a közzétett adatok nem néznek ki túl jól. Éppen ezért az új stratégia nem kevesebbet céloz, mint hogy minden vállalatnál a következő kérdés legyen az első: „Hogyan segíthet itt a mesterséges intelligencia?”
Az új irányelv 11 iparágban indít célzott fejlesztési programokat, az autonóm járművektől a gyógyszerkutatásig, a robotikától a filmiparig. Európa ezzel nemcsak gazdasági, hanem technológiai önállóságát is vissza akarja szerezni.

Így támogatja az EU a mesterséges intelligencia-alapú vállalkozásokat
A program egyik leglátványosabb eleme az úgynevezett „AI App Store for Farmers”, egy mesterséges intelligencia-központú alkalmazásbolt, amely a mezőgazdaság digitalizálását célozza. A brüsszeli tervezet szerint a mesterséges intelligencia segíti majd a termés előrejelzését, az öntözési folyamatokat és a piaci árak optimalizálását. A gyártás és robotika területén úgynevezett „gyorsítási csatornák” jönnek létre, amelyek felgyorsítják az intelligens gépek bevezetését. A kreatív iparban pedig támogatott stúdiók jöhetnek létre, amelyek mesterséges intelligenciát használnak fordításra, szinkronizálásra és vizuális effektekre, ezzel a kulturális termékek végre globális piacra juthatnak.
Brüsszel terveiben a legnagyobb áttörés mégis a szemléletváltás. Nem elég, ha a mesterséges intelligencia ott ül az íróasztalon, mint egy chatbot; a cél, hogy a vállalatok termelési folyamataiba is beépüljön. Ahogy Małgorzata Nikowska, a Bizottság innovációs vezetője is hosszasan körül írta, nem arról van szó, hogy valaki kipróbálja a ChatGPT-t, hanem arról, hogy a mesterséges intelligencia irányítsa a gyártósorokat. Ez a megközelítés végre összekapcsolja a mesterséges intelligenciát a valódi gazdasági teljesítménnyel.
Európa most valóban válaszúthoz ért. Az Egyesült Államok és Ázsia már beépítette a mesterséges intelligenciát minden folyamatába, de a kontinens még behozhatja a lemaradást. A Bizottság új stratégiája nemcsak az innovációról, hanem az önállóságról is szól: európai hardver, európai modellek, európai gondolkodás. A mesterséges intelligencia most nem csupán eszköz, hanem identitásformáló erő: az új, modern, versenyképes Európa alapja.
CS.SZ.

