2021. 12. 15. - 09:00
Technológia: sokat segít a szántóföld forgalmának optimalizálása
Technológiával optimalizálják a szántóföldi forgalmat a dán Aarhusi Egyetem kutatói, hogy a talaj tömörödését lecsökkentsék.
A mesterséges intelligencia már jó ideje komoly szolgálatot tesz a mezőgazdaságnak. A legutóbbi fejlesztést a dán Aarhus Egyetem kutatói vitték véghez: technológiát alkalmaznak, hogy a szántóföldi forgalom optimalizálásával mérsékeljék a talaj tömörödését.
A Solgras projekt keretében – melyet a Dán Zöld Fejlesztési és Demonstrációs Program (GUDP) támogatott - olyan rendszert dolgoznak ki, amely segíthet a gazdálkodóknak feltérképezni a legoptimálisabb útvonalat a szántóföldön.
A talaj tömörödését azért szükséges csökkenteni, hogy kevesebb nitrogén, foszfor és növényvédő szer lúgozódjon ki, kevesebb dinitrogén-oxid kerüljön kibocsátásra, egyúttal több szén raktározódjon el. Olvasd el: Adatlapú trágyázást biztosít az új technológia
Technológiát alkalmaznak, hogy a szántóföldi forgalom optimalizálásával mérsékeljék a talaj tömörödését
A szakemberek először egy, fű betakarításán alapuló rendszert dolgoznak ki, de bíznak benne, hogy ugyanazt a technológiát használni tudják majd más, nehéz rakományokat érintő vezetés optimalizálására - például más termények betakarítására vagy trágyaszállításra.
„A fű igen érzékeny a káros talajtömörödésre, egy év során sokszor betakarítják, így a projekt során többször is ki tudjuk próbálni a megoldásunkat” – mondta Mathieu Lamandé, az Agroökológiai Tanszék tudományos főmunkatársa.
A SOLGRAS projektmenedzserének becslése szerint a projekt a szénafű éghajlati hatását évente hektáronként összesen 360 kiló CO2-egyenértékkel korlátozhatja. Olvasd el: Mesterséges intelligencia segít a káros fonálféreg-irtásban
„Ha a rendszert kiterjesztik 160 ezer hektár dániai mezőgazdasági területre, évi 57 600 tonna CO2-egyenértéket termel majd. Arra számítunk ugyanakkor, hogy a fenntarthatóbb szántóföldi vezetés 20 százalékkal növelheti egy gazda fűtermését” – tette hozzá a szakember.
Az optimális szántóföldi vezetésnek a mellékhatása is előnyös: ez az üzemanyag-megtakarítás, ami a környezetnek és a gazdálkodónak egyaránt jót tesz.
A projekt 2024 augusztusáig tart majd. Ahhoz, hogy sikeres legyen, lényeges, hogy a gazdálkodó könnyen optimalizálhassa a vezetést a szántóföldön.
A kutatók szerint célszerű lenne olyan rendszert kidolgozni, ahol a különböző meglévő technológiák kombinálhatók. Az automatikus abroncsnyomás-rendszerek például nagy szerepet játszanak a talajtömörítésben és az üzemanyag-fogyasztásban - ez az egyik olyan technológia, amelyet be szeretnének vonni a projektbe.
A cél, hogy az új rendszer támogassa a gazdát a legmegfelelőbb szántóföldi útvonal kiválasztásában. A különböző útvonalak összehasonlításával meg lehet határozni azokat, amelyek csökkentik a talajtömörödés kockázatát, s emellett a lehető legnagyobb mértékben takarítanak meg üzemanyagot és a munkaidőt.
A projekt során adatokat állítanak elő, amelyek felhasználhatók a rendszer automatizálására és a gazdálkodó tájékoztatására, irányítására.
Az információk a műholdakból származó adatok és egy talajadatbázis kombinációjából állnak össze. Felhasználhatók nagy felbontású digitális talajtérképek készítésére, de bekerülnek a rendszerbe a domborzati és időjárási adatok is.
A terepen történő vezetésnél számos különféle tényező játszik szerepet. A gépek különböző méretűek, súlyúak és más-más vonóerővel bírnak. A gumiabroncs nyomása a rakomány súlyától függ.
A gépek útvonalának optimalizálására szolgáló algoritmusok kidolgozásában a Villamos- és Számítástechnikai Tanszék kutatói vesznek majd részt.
L.A.
